A Magyar Történelmi Íjász Társaság távlövőversenyének eredményei az alábbiakban tekinthetők meg.

Letöltés (PDF, 100KB)

Szaru íjas távlövőverseny

 Gyenesdiás, 2015. szeptember 27.

A Magyar Történelmi Íjász Társaság szeretettel várja mindazon íjászokat, akik szarus íjjal rendelkeznek, és szívesen részt vennének egy teszt jellegű távlövő versenyen. Versenyünk célja, hogy minél több adattal rendelkezzünk a szarus íjak hatékonyságáról, használhatóságáról.

A versenyre 2015. szeptember 10-ig lehet nevezést leadni.

    Egy íjász legfeljebb három íjjal és legfeljebb három kategóriában nevezhet.

Részvételi díj: 3000 Ft/fő (a helyszínen fizetendő)

Nevezéseket az alábbi menüpontokban ismertetett kategóriákban várunk:

Könnyített szabályzatú szaru íjas távlövés

Könnyített szabályzatú szaru íjas távlövés – túlhúzásos technikával

Szaru íjas távlövés

Szaru íjas távlövés – túlhúzásos technikával

Magyar típusú szarus íjak harci távlövése

Program:

08.30 – 10.00 Felszerelés ellenőrzés

10.00 – 16.00 Verseny

16.00 – 17.00 Eredményhirdetés

Nevezés  – >  Lezárva!

Az MTÍT 2015. évi táborának szakmai célkitűzései:

– Előrelépés a természetes anyagú idegek (elsősorban a bőrideg) készítése és használata kapcsán
– Hazai szarus íjkészítők tapasztalatcseréje (íjmustra)
– Komplett IX-XI. századi íjászfelszerelés rekonstrukciók (íj, tegez, nyilak) tesztelése a gyakorlatban

Bőrideg készítése

Célkitűzéseinknek megfelelően a tábor ideje alatt – Pári Vilmos útmutatásával és gyakorlati segítségével – tagjaink bőridegeket készítettek, a már meglévő szarus íjaikhoz.

Bár a bőrideg készítés rejtelmeivel jelenleg még csak ismerkedünk, annyit már biztosan kijelenthetünk, hogy az első próbálkozások is használható darabokat eredményeztek, amit a tábor szombati napján tartott tesztlövések bizonyítottak.

 
A bőrideg készítése kapcsán szerzett tapasztalatainkról rövidesen egy képes-szöveges készítéstechnikai segédlettel (útmutatással) fog jelentkezni társaságunk.  

Szarus íjak mustrája

Társaságunk Paku Sándor és Bencsik Péter védnöksége alatt, évről-évre lehetőséget biztosít úgy a kezdő, mint a már gyakorlattal rendelkező, a társaságunkon kívüli szarus íjkészítőknek a szakmai tapasztalatcserére, az újonnan készült szarus íjak bemutatására, valamint a készítésük során szerzett újabb tapasztalatok, nehézségek, megosztására, megvitatására. A mustrán az MTÍT íjkészítői mellett Kommendánt Endre, Szimeiszter István, Katona István, Benkő András és Pavlov András íjkészítők íjait tekinthettük meg.  A 2015. évi mustrán így összesen 12 magyar szarus íjkészítő vett részt.

IX – XI. századi íjászfelszerelés rekonstrukciók tesztelése

A tesztlövések során négy komplett, IX-XI. századi íjászfelszerelés rekonstrukció mutatkozott be. „Komplett felszerelés” alatt a következő íjászeszközök értendők: szarus íj, bőrideg, ún. homokórategez, hajtásvesszőből készült nyilak, kovácsolt, IX-XI. századi magyar nyílhegy típusokkal szerelve. Ezek készítői és használói: Bencsik Péter, Füspök Zoltán, Pári Vilmos és Vécsey Tamás. A felszerelések jól vizsgáztak, úgy a biztonságos használhatóság, mint az elvárható hatékonyság tekintetében. Ezen a vonalon következő lépésként egy őszi (szeptemberi) távlövő teszt (verseny) lebonyolítását tervezzük.
Megszerzett tapasztalatainkat az ott születendő eredményekkel kiegészítve fogjuk az érdeklődők elé tárni.

Fentieken túl, a tábor programjai között szerepelt még: kovácsolás (Füspök Zoltán), láncingkészítési bemutató (Szebényi Tibor), és ötvös bemutató (Strohmayer Ádám), valamint 12 órás íjászat (Borbély Marianna és Sudár Balázs részvételével).

A Hungari Dzsebedzsi Kulturális Hagyományőrző és Sportegyesület 2014. november 15-én tartotta második konferenciáját, II. Élet a török hódoltságban címmel.

A hetedik előadást dr. Szebényi Tibor tartotta, a Magyar Történelmi Íjász Társaság tagja.
Az előadás bemutatja a török kori íjászfelszerelés helyes felfüggesztésének fontosságát, és annak a többi fegyverrel egységes rendszerben való használatát.

Az előadást itt lehet megtekinteni.

A magyarok bejövetele, a Kárpát-medence meghódítása mindig is foglalkoztatta a magyar közvéleményt, s ezzel párhuzamosan igény támadt az elődök ábrázolására is. A reális, vagy legalább a reálishoz közelítő kép kialakításának lehetőségéig azonban hosszú út vezetett. Szükség volt hozzá a régészet fejlődésére, a keleti lovasnépek megismerésére vagy a magyar folklórkincs feldolgozására is. Kötetünk ezért két részből áll. Egyfelől az utóbbi évek régészeti eredményeit, legszebb leleteit mutatjuk be, olyan szemet gyönyörködtető tárgyakat, amelyek eddig kevéssé kerültek a nagyközönség elé, s még nem váltak „közismertté”. Megismerkedhetünk azokkal a kelet-európai lelőhelyekkel is, amelyek „magyar gyanús” tárgyakat rejtettek. A második részben pedig azt tekintjük át, hogy milyenek is lehettek elődeink ruhadarabjai. Kunkorodott-e a csizma orra, hegyes volt-e a süveg, merre is záródott a kaftán. Őseink öltözködését a tárgyakról készült fotók és magyarázó ábrák mellett művészi rekonstrukciós rajzok hozzák még közelebb az olvasókhoz.

Sudár Balázs, Petkes Zsolt – A honfoglalók viselete (http://www.helikon.hu/termek/ismeretterjesztes/tortenelem/A-honfoglalok-viselete-Magyar-ostortenet-1/1884/)
MTA BTK Magyar Őstörténeti Témacsoport (http://btk.mta.hu/magyar-ostorteneti-temacsoport-hu.html)
Animáció: http://digitalislegendarium.hu/
Zene: “Szer” – részlet Wallon-Hárs Viktor Égjáró c. albumából, közreműködik: Hargitai Gábor – torokének