Régi (első és kísérletinek szánt) tegezem elhasználódását észlelve elhatároztam, hogy új tegez építésébe fogok. Elképzelésem szerint nem vezér, de nem is egyszerű harcos tegezét szerettem volna elkészíteni (bár tanult kollégáim szerint, idézem: “ennyi extra még simán lehetett egy “közkatona” tegezén”) , kisebb szarurátétes díszítéssel.
Az általam készített tegez szerkezetének egyes elemei (úgy mint: lécekből kialakított palást, illetve ennek nyírfakéreg borítása) a Moscsevaja Balka-i temetőből előkerült 9. századi tegezek egyik típusának felépítését követik. Ezzel kapcsolatban lásd:
ANNA A. IERUSALI MSKAJA – DIE GRÄBER DER MOSCEVAJA BALKA
FRÜHMITTELALTERLICHE FUNDE AN DER NORDKAUKASISCHEN SEIDENSTRASSE
(München 1996)
Első lépés az anyagok beszerzése volt:
- hátlapnak alkalmas deszka – hárs
- palást lécek (7 db) – hárs
- vasaláshoz pálcák és abroncs
- szegecsek
- enyv
- szaru (a díszítéshez)
A méretezés során az MTÍT tegez ajánlását vettem alapul:
| [singlepic id=95 w= h= float=] |
Figyelembe vettem Bencsik Péter (botondbow) valkóvári tegezének méreteit, megoldásait is:
| [singlepic id=96 w= h= float=] |
A saját terv
| [singlepic id=116 w= h= float=] |
A méretezés legfontosabb eleme a tegez hosszának meghatározása volt – 80 cm, amely a nyilak hosszától (73,5 cm 28,94”) függ.
Elképzelésem szerint a hátdeszka a palást közé került volna, de erről az MTÍT fórumon folytatott beszélgetés eredményeképpen letettem, így a palást a hátlapra került. Mivel az anyagok már le lettek szabva, a tegez szélessége mintegy 1 cm-rel csökkent.
A vasalás méretezése:
| [singlepic id=117 w= h= float=] |
A készítés menete
A palást elkészítéséhez a hátlapra felragasztottam a fenéklemezt és a tegez szájánál egy segéd sablont (amit a palást ragasztása után kivettem), melyeknek élére maszkoló szalagot ragasztottam, hogy a palást ne ragadjon rá a fenéklemezre és a sablonra. A két oldalléc a tegez tetejéig ér.
| [singlepic id=99 w= h= float=] |
Kialakítottam a fejrész oldallemezének formáját és kivágtam a tetőlemezt.
| [singlepic id=100 w= h= float=] |
Az oldallécet a nyaknál hővel meghajlítottam.
A vasaláshoz 5 mm átmérőjű lágyvas kötöző drótot használtam, amit hidegen alakítottam, a nyak és a fenék pántjait 1 mm-es vaslemezből vágtam ki.
| [singlepic id=101 w= h= float=] |
A palást elemeit előbb durván méretre vágtam (az oldalléc 2 cm széles párhuzamos, a palástlécek trapéz formájúak, keskenyebbik végük: 1,9 cm szélesebb végük: 3,8 cm )
A méretezésnél figyelembe kell venni azt, hogy a lécek élei az illesztés érdekében ferdén le vannak reszelve (van aki gyalulja, én ráspollyal alakítottam). Az előrelátásom ellenére mégis maradt hézag a palást kialakításakor, így oda egy vékonyabb lécet kellett még vágnom.
| [singlepic id=102 w= h= float=] |
A palást illesztése, egymáshoz próbálása során befőttes gumival rögzítettem a léceket az ellenőrzéshez. A fenéklemezre illeszkedő résznél a léceket homorúra reszeltem, hogy a pontosan felfeküdjenek.
Ragasztáskor a lécek éleit enyvvel kentem be, majd a sablonra helyezve illesztettem össze őket. Madzaggal rögzítettem a száradás idejére (nem volt gumiszalagom, az szerintem jobb lett volna).
| [singlepic id=103 w= h= float=] |
Száradás után a palást külsejének csiszolását végeztem, illetve a tetőlemezt helyeztem fel ideiglenesen, csapolással rögzítve. Csapolással rögzítettem a palástot fenéklemezhez ezzel a palást helyét tudtam pontosan rögzíteni, illetve az összeragasztás után nagyobb szilárdságot értem el.
| [singlepic id=104 w= h= float=] |
Egy kisebb szaru tülökből kivágtam a tetőlemez borítását, valamint a tető élének borítását és hővel lapítottam.
| [singlepic id=105 w= h= float=] |
A tetőlemez mintáját Huszka József: A magyar turáni ornamentika története című könyvének honfoglalás kori csokorpálmái alapján rajzoltam meg és égetéssel alakítottam ki.
| [singlepic id=106 w= h= float=] |
| [singlepic id=107 w= h= float=] |
A palást borításához nyírfakérget terveztem, aminek beszerzése elég nehéz volt, lévén, hogy Magyarországon a nyírfa nem elterjedt típus, jellemzően kertekben és az autóutak, autópályák mentén díszfaként fordul elő.
A tegez méretei alapján egy minimum 40 x 80 cm-es darabra volt szükségem. A gondot az okozta, hogy ehhez elég lett volna egy 12-15 cm átmérőjű fa, de ilyen fiatal fát nem találtam. Végül egy 40 cm átmérőjű idősebb fáról tudtam levenni ekkora méretű kérget, de az ilyen öregebb fákon már sok kinövés, vastagodás van. Ettől függetlenül könnyen lejött. A kéregnek csak a felső, vékonyabb részére van szükség, nem kell a vastagabb rész.
| [singlepic id=108 w= h= float=] |
A kéreg frissen leszedve hajlékony, viaszos kartonpapír tulajdonságokkal bír. 2-3 nap után, kiszáradva már merevebbé válik, kisebb hajtások esetén már törik, de még mindig jól alakítható. A kéreg belseje kerül kívülre, a külseje pedig belülre. A külső, fehér részt ki kell csiszolni, mert rétegesen hámlik, viaszos hatású és nem tartja meg a ragasztás. A csiszolás során eltávolítottam a külsején lévő dudorokat, kinövéseket is, de vigyázni kell arra hogy nehogy átlukadjon a kéreg. A kérgen lévő sérülések miatt végül 3 csíkban sikerült a palást borítását megcsinálnom, amelyeket átfedéssel ragasztottam fel. A ragasztáshoz a palást léceit fűrészlappal berovátkoltam.
A kivágáskor a fenéklemez vastagságának megfelelően nagyobbra vágtam a kérget (ez a rész száradáskor befelé pöndörödött és a fenéklemez ragasztásakor nehezítette a felhelyezést).
| [singlepic id=109 w= h= float=] |
A borítás megszáradása után felhelyeztem a vasalásokat és szegeccsel rögzítettem őket. A szegecseket 4 mm vastag lágyvas pálcából hidegen alakítottam ki, illetve a palás belső felén történő rögzítéshez kis 5 x 5 mm-es alátét darabokat vágtam ki a pántokhoz használt lemezből.
| [singlepic id=110 w= h= float=] |
A szegecseléshez egy satuba befogott kalapácsot használtam „üllőnek”, illetve szükségem volt segítségre is a palást megfelelő szögben tartásához. A szegecselésnél vigyázni kell arra, hogy ne legyen túl szoros, mert megrepedhet a rögzítésnél. A szegecseket úgy kell méretre vágni, hogy hozzávetőleg 3 mm-rel legyen hosszabb mint a szükséges hossz. A szegecsek belső felére kis bőrdarabot ragasztottam a tollak sérülésének elkerülése érdekében.
| [singlepic id=111 w= h= float=] |
A vasalás felhelyezése után a palást és a fenéklemez összeragasztása következett. A fenéklemez illesztése nem sikerült pontosan, ezért azt kivettem a ragasztás előtt és a ragasztás után egy újat készítettem. Így lehetőségem nyílt arra, hogy 20 db nyíl feltöltése után a tegez talpa felől is készíthessek fényképet.
| [singlepic id=112 w= h= float=] |
Látható, hogy a pánt nem illeszkedik pontosan a palásthoz, de esztétikai hiányosságon kívül más jelentősége nincsen. A fenéklemezbe filcet ragasztottam a nyilak ajkainak megóvása, valamint a zajcsökkentés céljából. A tegez száj belsejét és peremét bőrrel borítottam. A fenéklemezt is kéreggel borítottam.
| [singlepic id=113 w= h= float=] |
A hátlapra került kéregborításra a ragasztáskor 1 cm-t hagytam rá, de még nem hajlítottam előre. A száradás után enyvvel kentem le a tegez élét és utána hőlégfúvóval melegítettem a kérget. Ennek hatására a kéreg a kívánt irányban (előre) pöndörödni kezdett és könnyebb lett a ráhajtás rögzítése. Száradásig két léccel és szorítóval rögzítettem.
| [singlepic id=114 w= h= float=] |
| [singlepic id=118 w= h= float=] |
A hátlap kéregborításának felragasztása után a vasalás hátsó részét hajlítottam rá a hátlapra, a nyak pántját csak 1 cm hosszan, az alsó pánt összeér és egy-egy szeggel rögzítettem.
| [singlepic id=123 w= h= float=] |
| [singlepic id=124 w= h= float=] |
| [singlepic id=119 w= h= float=] |
A tegez végleges méretei:
| [singlepic id=120 w= h= float=] |
| [singlepic id=122 w= h= float=] |
( Súr )
