A sokféle pusztai nép számtalan kialakítású íjászgyűrűt használt.
Az íjászgyűrű kialakulásáról, történetiségéről keveset tudunk.
Sudár Balázs tanulmányában segítséget kapunk, hogy jobb rálátásunk legyen az egyik legérdekesebbre az oszmán íjászgyűrűkre.

Letöltés (PDF, 1.13MB)

Sudár Balázs ebben a tanulmányában a felajzott íj tárolására alkalmas „készenléti” íjtegez nyomainak járt utána, feltárva e típus hátterét.
A képekkel gazdagon illusztrált tanulmány hasznos olvasmány minden
hagyományőrzőnek, aki az eredetiség felől közelíti meg az íjászathoz használt tárgyakat.

Letöltés (PDF, 2.82MB)

A szerzőpáros, Papp Adrienn–Sudár Balázs a sztyeppei népek által használt “hüvelykujjas” húzásmód egyik lehetséges eszközének az  oszmán birodalmon belüli történetiségéről jegyzett tanulmányát adjuk közre,
aminek aktualitását a BTM-el rendezett közös kiállításunk adja.

Letöltés (PDF, 3.46MB)

Ez a meghívó csalogatja az érdeklődőket, több más időszaki kiállítás mellett a budavári Budapesti Történeti Múzeum egyik impozáns termébe.
( a meghívón a szenzáció számba vehető római lovas freskójával)
Az első olvasásra bizonyára meglepő cím sokat sejtet – bár akadhatnának talán ebben kétkedők is, de nekik és mindenkinek, aki kíváncsi mit is talál majd “odabenn”, részletekben gazdag frappáns választ ad a kiállítás.

A MTIT aktív közreműködésével készült kiállítás a modern kiállítások összes eszközét felvonultatja, hogy meggyőző legyen a látogatónak.
Táraságunk dícsérete sem marad el a jól szerkesztett  információs füzet több oldalán, de van is miért büszkék lennünk  – ez egy nagy eredmény!
A füzet szerényen “kiállítás vezető”-nek nevezi magát, de nyugodtan mondhatjuk mértékadó ismeretanyagnak, amely bármilyen – a tárggyal foglalkozó átfogó mű hivatkozási listájába is beférne, nem is beszélve különféle iskolai, vagy “csak” népszerűsítő íjászati tananyagba.
A Kárpát-medence és benne a mai Budapest területe  is gazdag leletforrás helyszíne, ahol az erre megforduló sztyeppei népek sok értékes nyomot hagytak, köztük sok megtalálható a  kiállítás anyagában és társaságunk
rekonstrukcióiban.
Az MTIT már nem csak hobby szinten elkészített, hanem felkérésre készült rekonstrukcióival komoly lépést tett, hogy elismert szereplője legyen a korszak történelmi kiállításainak.

             
A sok munka, fejtörés, apróságok kidolgozása csak több száz munkaóra alatt testesülhetett meg az értő kezek által. Hírünk már az írott, és on-line
médiába is bekerült, ahol némely cikk “fölkavarta” az állónak látszó vizet(Link).
Társaságunk csak és kizárólag, mottójához híven ügyködik, amint az egyik ismert közösségi felületünkön is hirdetjük:
Társaságunk (Magyar Történelmi Íjász Társaság) célkitűzése a korabeli magyar és belső-ázsiai íjászhagyományok hiteles rekonstruálása.

Eképpen ezen a helyen közzétesszük a témában érdekeltek számára:
“A cikkre reflektálva szeretnénk jelezni, hogy társaságunk igyekszik egy olyan értékrendet képviselni, amivel egy követhető példát állít a mai hagyományőrző íjászoknak.Nem vagyunk senki ellen és nem akarunk győzelmet aratni senki vagy semmi felett. Ezért elhatárolódunk a cikkben megjelent másokat sértő megjegyzésektől.Elsősorban ismeret terjesztésére és az ezt segítő együttműködésre törekszünk szakmai és civil oldalon egyaránt.”

Az élményekkel teli nívós megnyitó után a hétköznapok is sikerekkel teli napokat hoztak – sokan kedvelik, látogatják azt a kiállítást, amelyet  a
BUDAPESTI TÖRTÉNETI MÚZEUM ÉS A MAGYAR TÖRTÉNELMI ÍJÁSZTÁRSASÁG KÖZÖS KIÁLLÍTÁSA – címmel jegyzünk a fennállásunk folyamán elért mérföldkövek sorában.